Az első napomat Jaipur, azaz a Rózsaszín Város felfedezésével töltöttem. A város a nevét az óváros rózsaszínra festett épületei révén érdemelte ki, ugyanis a falak a rózsaszín minden létező árnyalatában pompáznak a mai napig. Érdekesmód, rengeteg sárga épület is van erre felé, többségük a Főpalota környékén, de még így is, Jaipur nagyon rózsaszín. 🙂
Jaipur éppen olyan mocskos, mint Delhi, ha nem jobban, rengeteg ember él az utcákon, de a város még így is, vagy pont ezért, lélegzetelállító. Csak figyeljen mindenki a lába elé, miközben felfelé pillantgat a csodásabbnál csodásabb épületek oromzataira, mert könnyen egy nagy adag tehénlepénybe léphet vagy hasra esik egy kisebb hegynyi szemétkupacban. 🙂
Az óváros sárga épületei
Ellátogattunk a Főpalotához is, de a jegyek borsos ára eltántorított tőle. Inkább átkeltünk az úton, hogy a Jantar Mantar ősi csillagvizsgáló berendezésein ámuljunk. Nekem nagyon tetszik ez a név: Jantar Mantar. A csillágvizsgálót a XVIII. században építették és 19 építészeti csoda van itt, ami a csillagok különféle megfigyeléseiben segít.
Ételáldozat az isteneknek
Miután végeztünk a kis szuvenír boltban (gyönyörű radzsasztáni faliszőnyegeit vettem, elefántos mandalával), a sarkon befordulva a Szelek Palotája, a Hawa Mahal elképesztő épülete magasodott elénk. A képeket elnézve, gondolom érthető, miért ez a kedvenc látványosságom a városban.
A csodálatos részletek és a pasztel színek kavalkádja szinte szédítő. Sosem akartam palotában élni, de itt el tudom képzelni magam. 🙂
